Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tulipán és pillangó

2009.01.12

Mindenki nagy érdeklődéssel várta már a kertben. Szinte mindegyik  tulipán kivirágzott, csak az a kék olyan nehezen szánta rá magát.     A szivárványszárnyú pillangó felújjongott, mikor a kert felett szállva megpillantotta a sok virágot - Eldorado!!! Piros, sárga, rózsaszín, fodros, cirmos, halványlila, megannKépyi színű tulipán. A virágok sütkéreztek a napfényben, és örültek, hogy a döngicsélő méhek között feltűnt egy pillangó is. A pillangó a fodros színű tulipánra szállt, majd a  pirosra, aztán a  cirmosra,a sárgára, a bordó  fodrosra, a rózsaszínre. Egy napfényes reggel meglepődve látta, hogy kinyílt a  kék tulipán. Körözött felette, s szeretett volna szirmaira szállni. A tulipán azonban becsukta szirmait. A pillangó visszahőkölt - ilyesmire nem számított. " De virágszálam, ezt meg miért csinálod?! " "Figyelj te, pillangó!!! Észrevettelek ám, ne gondold, hogy nem. De, vedd csak másfelé az irányt."  A pillangó értetlenül tovább repült. Egy díszkáposzta levelén landolt, s lesújtva, tűnődve gubbasztott. A szomorú, szivárvány színű pillangó és a kék tulipán lett a kert éke. A nyár egyre csak izzott, a szivárványszárnyú pillangó pedig tanyát vert a káposztán és sóvárogva nézte kék tulipánját. A kék tulipánt a méhecskék is elkerülték és a kék szépség bizony depressziós lett. Szirmai haragoskékre váltak.  Egy reggel a pillangó különös illatra ébredt. Ez meg honnan jöhet? Felröppent és az illat nyomába eredt. Elképedve látta - az illatot a kék tulipán árasztotta. Félénken élete virágjának levelére szállt. "Tulipán, tudod, hogy se éjjelem se nappalom  miattad. Másra nézni sem tudok." " Tudom pillangóm.Sajnálom, hogy beképzelt és kegyetlen voltam. Életünk csak ez az egy nyár. A magány, az elmúlás gondolata elrémisztett és fájt."  "Ilyen az élet, tulipánom, de hidd el megéri."   S a  tulipán magába zárta pillangóját. 

Kép

Reggelre lehulltak a kék tulipán szirmai. Szivárványszárnyú pillangó szívszorongva látta hőnszeretett virágjának végét. Nagyot sóhajtott, és a kék tulipán szirmain pihegve - kimúlt.

-Mama, mamaaa! Nézd, a kék tulipán lehullajtotta szirmait.És nézd, a szirmokon ott hever az a szivárványszínű pillangó, amit úgy szerettem volna megfogni. Mama, de miért?    -Kisfiam, ideje van a születésnek, és az elmúlásnak -mondta eltűnődve a mama, kisfia buksiját simogatva. Majd lehajolt, gyengéden felemelte a pillangót, összeszedte a tulipán szirmait és bevitte őket íróasztalára...


 Mese, mese, meskete...

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

alma

mark, 2014.06.27 18:21

Hol volt hol nem volt volt egyszer egy alma:-)

Re: alma

Mária, 2014.06.27 19:59

Meg Ádám és Éva, kígyó és kukac

nagyneicu@freemail.hu

Icu, 2010.01.07 21:55

Folytassam?
Remélem már vhol élettől duzzadva várja,hogy a föld kérge meglágyuljon az olvadt hótól és áttöri magát a fény felé...
S majd jön más pillangó,kék is talán,s a régi dal (Tolnai Klári hangján dudolja a szél) felhangzik: a boldogság,a boldogság...