Végre
Végre verőfényes reggelre ébredtünk. Nincs köd, nem szitál az eső, kék az ég, az embernek jobb a kedve. Az elmúlt néhány napban borongós 
reggelekre ébredtem. Tegnap köd volt. Olyan esőerdő hatása volt, azzal a különbséggel, hogy panelházak veszik körül az embert, és busz berregés hallatszik az ébredő erdő hangjai helyett. A sok borús nap után az ember szinte szomjazza a fényt, akár a virágok. Akik éghajlati körülményeikből adódóan napfényben élnek, azok belebetegedhetnek, ha valamilyen szürke tájékra vetődnének ( mint mondjuk - a busmanok, ők a vesszőparipám, a kis busman felkel reggel és beleolvas- a Kalahári sivatagba...).
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.
