Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Utazgatás

2011.03.05

Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy az elmúlt ötvenhárom évben megúsztam  a -  napi buszozást. Az óvoda, az iskola, az általános és a közép nem volt olyan messze az otthonunktól, hogy buszoznom kellett volna.Mikor egytemre kezdtem járni- anya jóvoltából- helyben lakhattam. Helyi járattal voltaképpen- eljutottam az egyetemi városrészbe. Mikor végre dolgozni kezdtem, akkor is a helyi járattal 10 perc alatt a munkahelyemre értem, gyalog kb. 25 perc. Az utóbbi négy évben gyalog jártam vagy- céges biciklivel.. MOST- buszozok- Szegedről- Dorozsmára. Nem is igazán nagy távolság, Bélához vagy Incihez képest- semmiség. Felkelek ötkor, kimegyek a   vadkerti buszmegállóhoz  5.50 re, jön a 74-es busz, hatra beérek a Belvárosba, az SZTK- nál leszállok, átszaladok az utca túloldalára,a Honvéd térig , várok vagy öt percet és- itt a fan.jpg36-os és 6.40-re beérek Dorozsmára.

Ma gyönyörű, havasak voltak a fák.Olyan igazi téli hangulat volt.A havas fák etején  borzolt tollú varjak gubbasztottak, mint valami fényes, fekete, duzzadt gyümölcsök ( és eszembe jutott Billie Holiday dala a Strange fruit és végig szaladt a   hátamon a hideg). Csak őket nem szedi le senki, ha épp- olyanjuk van- felröppennek s lármásan tovaszállnak...  A hóborította földekről, a hófedte fákról hamarosan elolvad a hó, kizöldül a határ, leveleket bontanak a  fák és a bokrok, minden kizöldül, hétágra süt majd a nap- és elfelejtjük- hogy két hete- tél volt...

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.